Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Találmányok

2010.03.17

 

1.Kik fedezték fel az elektromosságot?

Az ókori görögök ezelőtt 2500 évvel felismerték, hogy a borostyán elektromossá tehető. Az elnevezés is innen ered. A borostyánkő görög elnevezése:elektron.

Benjamin Franklin 1750 körül fedezte fel, hogy a villámlás is elektromosság, ő ismerte fel az elektromos töltést. Elektromos áramot a XVIII. század végén állítottak elő először.

 

Ókori elektromosság

1937-ben egy archeológus – Wilhelm König – rábukkant a „bagdadi elemre”. Azonnal látta, hogyan lehetett ezzel elektromos töltést gerjeszteni. Néhány évvel később beigazolódtak König feltevései, miszerint az „elem” valóban azt a célt szolgálta. Megfelelő folyadékot kellett a tengerbe önteni, hogy elektromos töltés termelődjön. Ez a megoldás 1,5-2 voltot generált a rézhenger és a vasmag között. Ha tehát néhány ilyen elemet összekötöttek (akkumulátort kapván), akkor jelentősen lehetett növelni a feszültséget.

A legnagyobb valószínűség szerint a parthusok a díszfigurák arannyal való befuttatásához használhatták az elektromosságot, továbbfejlesztve az évszázadok óta alkalmazott aranyozási technikákat. Hasonló „agyagedényeket” találtak Bagdad más részein is. Ezek a tárgyak emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy az emberiség történelmi fejlődéséről szóló elméleteink gyakran tudatlanságon, az egyes korok fejlettségének nem ismeretén alapulnak.


A statikus elektromosságot egyébként már az ókorban is ismerték. Tudták, hogy ha a borostyánt megdörzsölik, könnyű tárgyakat (például port, hajat) magához vonz. Így az elektromos áram generálásának technikája is hasonlóan véletlen, elszigetelt felfedezés volt, amely azonban már évszázadokkal az általános elterjedés előtt megszületett.

 

 

2. Mióta lehet mérni a földrengéseket?

Kép A földrengések időtartamának és erejének Kép felrajzolására szolgáló szeizmométert 1855-ben Palmieri találta fel. A mai szeizmográf a Milne által 1880 táján kifejlesztett ingás szeizmográf elvén alapul.

A két képen a Szeizmográf két típusa látható (balra: Horizontális, jobbra: Vertikális)

A földrengésekről: http://library.thinkquest.org/03oct/00904/attek_figy.htm

 

 

3. Kinek a nevéhez fűződik a lézer?

A lézerfény elméletét az USA-ban publikálta Townes és Schawlow 1958-ban. A lézersugarak azonos hullámhosszú fényhullámokból állnak. Az első szilárdtestlézert  1960-ban építették meg, szintén az USA-ban.

http://www.technet.hu/data/cikk/1/24/41/cikk_12441/3.jpg

 

4. Ki szabadalmaztatta először  napenergiával működő gépét?

Az első napenergiával működő gépet  Mouchet szabadalmaztatta 1861-ben. Ma leginkább fűtésre és vízmelegítésre használjuk. A nap sugarait lapos kollektorok gyűjtik össze. elektromos áramot előállító készülékben először 1954-ben alkalmaztak napelemet. Az első napenergiával működő kazánt Franciaországban építették1969-ben.

http://www.pluszportal.ro/kepek/hirek/napenergia.jpg

 

Egy ideje azzal próbálkoznak a kaliforniai Berkeley Egyetem (UCB) kutatói, hogy a dohánynövények sejtjeinek újraprogramozásával gyakorlatilag lemásolják a fotoszintézis folyamatát. Az eljárás során egy általuk kifejlesztett, úgynevezett mozaikvírust vetnek be, mely szó szerint szintetikus napelem-sejtekké alakítja át a dohánynövény egyes sejtjeit. A vírus emberre ártalmatlan.A műveletet már kifejlett növényeken végzik. A vírust tartalmazó oldatot a dohánylevelekre permetezik, amely megfertőz egy sejtet. A speciális vírus arra programozza a sejteket, hogy olyan struktúrákat hozzanak létre, amiket normális esetben nem tennének. A teljesen kifejlett és learatott dohánylevelekből egy speciális folyadékban kioldják a struktúrákat, aztán ezt a folyadékot felviszik valamilyen műanyag- vagy üvegfelületre. Az újfajta napelem élettartama mindenképpen rövidebb lesz ugyan, mint a hagyományos berendezéseké, de sokkal olcsóbban és környezetszennyező vegyszerek használata nélkül előállítható, ráadásul lebomlik.

A dohányzás káros az egészségre a dohánylevél termesztés nem.

http://www.energiacentrum.com/news/gyakran_ismetelt_kerdesek_napenergiarol.html